História-Történelme

 A falu megalapitását  a  XII. század  második  felére tehetjük s ekkor, mint a környék legtöbb
irásos emléke közvetlenül a tatárjárás utánról való,1246-ból, amikor Szénákszó ugyanis még a
tatárjárás előtti néhai Pók Simon fia Fulcus füleki várúr birtoka volt, de tőle 1246-ban IV.Béla
király visszavette és  nembéli  Móricz pohárnokmester adta.

1427 - ben  Détérben már 20 egész jobbágyportát jegyeznek fel a megyei összeirók.
A  délnyugati  Kutas  településsel volt falunk határos, mégpedig oly
formában, hogy a közvetlen határt a Ragács patakocska képezte.

1572 - ben  már  25  család  fizet  tizedet a településen s ekkor a jelentések azt is emlitik, hogy
Détérnek  már  van válsztott falubirája. A század közepén kerül a faluba birtokosként a Csathó
család.

1554 - ben   már   11   jobbágyportájukon   gazdálkodnak.  Ekkor   már  17  házat  is
feljegyeztek a faluban. A század közepe tájáról ismerjük a falu jobbágynépességét s családjait:
Balas  (Balázs) ,  Márton ,  Thamas  (Tamás),  Fylep  (Fülöp),  Bartha  (Barta) ,  Nag (Nagy),
Borlobás  (Borbás) ,  Sebestien  (Sebestyén) ,    Zadla  (Zagyi) ,  Bancz  (Bencz) ,   Benedek,
Lázlo(László), Orbau(Orbán), Karnis, Dósa, Feyes(Fejes),….

1785 -ben e családok száma már 66
a lakosainak száma 409.  A détéri lakosok nevei:  Czene,  Kati,  Simon,  Bonis, Habodász,  Zagyi,
Beton, Molnár, Bálint, Bojtos, Bents, Tanko, Hloska, Kis, Tamás, Vas, Tót, Lőrinc stb.

1830 - ban  már  75  ház  áll  a  faluban  s  lakóinak  száma  573.  Az állattartáson kívül fuvarozással,
szénégetéssel,  fa  és  deszka   készítéssel foglalkoznak s ezeket a környékbeli piacokon s vásárokon
értékesítik.

Egy  1850 -es hivatalos jelentés eképp jellemzi Détért: „határa hegyes de igen termékegy,
mit  lakosainak  lehet  köszönni,  kik  az  évszázadok  folyamán állandóan javították, gondozták s így
virágzóvá  tették” .  A  század  80 -as  éveinek  birtokosai:   a  Gesztetében lakó Putnoky Mór, nagy
birtokok ura Kelemérben és Gesztetében, valamint Sarlay Pál.

1886 - ban  a  faluban  megalakul a  „Gömörmegyei magyar közművedődési egyesület”, mely a feledi
körhöz  tartozik  s  tagjai:   Borbás István,  Borbás László,  Braun Gábor,  Csoltko János,  Habodász Ferenc,  Habodász Károly,  Habodász János, Sarlay Pál, Virók István, Zagyi Ágoston, Zagyi Ferenc,
Zagyi István, Zagyi József.

1890-ben lakosainak száma 543. A századforduló Détér területe kat. holdakban 3511.

1910-ben 553 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. A község 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. Termelőszövetkezetét 1957-ben alapították.

Obec je doložená od r. 1246, ale je staršieho pôvodu. Pôvodne sa nazývala Deltar (r. 1246), neskôr Dehcher (r. 1427), Detér (r. 1808), Detiar (r. 1920) až od r. 1948 Gemerské Dechtáre.
Obec pôvodne patrila Ratoldovcom, po nich viacerým zemepánom. Za tureckých vojen v 16. - 17. storočí a za morovej epidémie v r. 1709-1710 obec spustia, takže v r. 1715 tu žil len jeden urbárnik. Neskôr v r. 1828 už mala 75 domova 573 obyvateľov, ktorí sa  zaoberali poľnohospodárstvom. V rokoch 1938-1944 boli Gemerské Dechtáre pripojené k Maďarsku. Jrd tu bolo založené v r. 1957.